Nem szeretnék címet írni,bocsi :P Meglepi a tartalom xD
Egy lány ül a sötét szobában.
Szeme vörösen villog,haja hófehér. Lábai felhúzva,majd
karjaival öleli át őket. Egyedül van...Szeme fehérje és vörös
árnyalatban csillog... sírt...zokogott...
-Minden rendben lesz kicsim... Nem kell
sírnod mert a kinézetedet piszkálják.. Mindig itt leszek
neked.-mondta a lány édesanyja... Hazudott.. Édesapja is elment...
Egyedül hagyták...
10 évvel később...
10 éve hogy az anyám meghalt... Apám
meg elslisszolt egy Amerikai lánnyal... És most itt vagyok..
Egyedül... Londonban.. Egy lakásban élek,egyedül.. 16 évesen...
Nincs is jobb szülő,mint a szomszédok.... Minden kis lépésemet
figyelik és anyám helyett... anyáskodnak... Bár nem értem miért
féltenek.. Falfehér hajam van,a bőröm sápadt akár egy vámpíré..
Szemem vérvörösben villog... Semmi kontaktlencse vagy hajfesték..
Természetesen így nézek ki... Még szerintem egy perverz disznó
is megijedne a sötétben a szememtől.. Nem értem mit kell rajtam
félteni... Egyet nézek,és a zaklató nyúl cipőt húz... Fél...
Ez a megfelelő szó rá... Fél...Mindenki...
Épp az iskolába tartottam,ezen az
őszi hideg,szeles és esős napon... Mindenkinél esernyő.... Én
pedig nélküle... Lassan felemelem fejem az ég felé,becsukom a
szemeimet,majd hagyom hogy a hideg zápor lassan végig guruljon az
arcomon.... Most mindenki egy dilisnek nézhet.. De már ez sem
zavar... Volt aki pszichopatának nézett már... Nem probléma...
Hozzászoktam hogy elítélnek a külsőm miatt az emberek... Ilyen
az élet... Besétáltam a suliba,majd a terembe,ott pedig leültem
az ablak felőli hátsó padba.. AZ ablakot bámultam és azt,ahogy
lepörög az ablakról az eső.... Pár perc múlva megszólalt a
csengő,majd bejött az osztályfőnök..
-Na diákok...-csapta össze az öreg
ráncos tenyerét.-Ma egy új diákkal bővül a csapatotok.-mondta
mosolyogva. „Jaj de jó! Még több ember ki levegőnek néz!”
Nagyszerű...
A lányok suttogtak,a fiúk pedig
kíváncsian lestek... Sokat nem láttam pedig nem szembe van velem
az ajtó.. Ilyen az ha egy 159 cm-es lány leghátul ül.. Én vagyok
a pici szörnyeteg.. Ha-ha. Hallottam az ajtó nyitódását. Annyira
nem érdekelt,úgy is látni fogom,ha piszkál... Az előttem ülő
felett megpillantottam pár fekete tincset.. Szóval lehet a lány/fiú
olyan 190 cm...
-Gyerekek.-szólalt meg a tanár.-Ő
itt Aiden Black.- Szóval fiú.. Szerintem az itteni fiúk nem igen
örültek volna egy 190 cm-es lánynak... Gondolom nem kell mondanom
nektek,hogy a lányok olvadni kezdtek... Már gondolkodtam hogy
behozom a felmosót.. Kellett volna..
-Jól van elég volt lányok!-szólt a
tanár. A fiúk röhögtek.-Mutatkozz be Aiden.-mondta a tanár.
-Sziasztok Aiden Black vagyok.. És ez
olyan gyerekesen hangzik.-vallotta be. Mindenki nevetni kezdett. Van
humora.. Gyorsan befog illeszkedni...
-Na de fiatalember.-förmedt föl a
tanár. Köhintett egy kicsit.-Jól van most ti jöttök. Balról
kezdjük.-mutatott az ajtó felőli padrossa. Egyes padok vannak,és
egy sorban van olyan öt gyerek.. Nem fogom őket felsorolni,Gome....
-Rendben mindenki
bemutatkozott..-mondta a tanár,majd egyenesen „rám”
nézett,főleg ha látott..
-És ő ki?
-Ki-ki?-kérdezte az egyik cicoma
csaj,és a hajába túrt.
-Ő.-mutatott rám,vagy mit csinált...
-Chh...-mondta tökély hercegnő.
-Ő Melanie White.- mondta a
tanár.-Melanie kérlek állj fel.-lehajtott fejjel felálltam. Nem
akartam már is megrémíteni. A kezeimet magam előtt
összekulcsoltam és a fekete cipőmet néztem. Lépéseket
hallottam. Tágra nyílt szemekkel néztem lefele... Ugye nem fog
idejönni? Láttam egy fekete cipőt,és fekete nadrágot.
Leguggolt,hogy a szemembe nézzen. Tengerkék szeme volt,és fekete
haja. A kisebb tincsek amik a homlokán helyezkedtek el a szemébe
lógtak.
Sokáig nézett a szemembe,én pedig az
övébe,majd egyszer csak elmosolyodott.
-Szép a szemed.-vigyorgott. Kérdőn
néztem a fiúra,majd elment. Leültem a helyemre.
-Vigyázz még a végén kiszívja a
véred!-jött egy beszólás.
-Nem hinném!-szólt hidegen a
beszólónak.-Ahhoz túl ártatlan.
Na baszki...
-Neked nincs kint a négy kereked!
Láttad a szemét? A haját? Mint egy vámpír.-mondta. Megszoktam az
ilyen beszólásokat.. Még a szemem sem rebbent.
-Szerintem aranyos.-mondta Aiden. Erre
felkaptam a fejemet,majd az asztal mellett álló fiút néztem.
Éreztem ahogy a sápadt bőröm vörösödik... Rám vigyorgott majd
leült a helyére.. És itt kezdődött el... Másnap beszéltünk
is... Nem voltam még annyira biztos benne,hogy ő nem ítél el..
Visszafogott voltam. Épp szünetben álltam az udvaron mikor valaki
hátulról lefogta a szemem,majd megszólalt...
1 hónappal később
Reggel a telefonom csörgésére
keltem.
-'Reggelt!-köszöntek bele.
-'Reggelt.-mondtam álmosan.
-Várlak.
Tudom.-majd leraktam. Felöltöztem,majd
a konyhában lecsíptem egy banánt mint kaja. Elfelejtettem
bevásárolni tegnap... A lépcsőházban összefutottam az egyik
szomszéddal.
-Szép napot Zsófi néni.-mosolyogtam
az idős hölgyre. Épp söprögetett. Felemelte a fejét,majd
megigazította az orrán a szemüvegét.
-Szerbusz kincsem.
Lesiettem a lépcsőn,majd az ajtó
előtt felhúztam a kabátom.
-Ha becsukod a szemedet,elveszel a
fehér hóban.-mondta a srác,majd átnyújtotta a forrócsokimat.
-Hát...-vettem el az
italt..-Lehetségesnek tűnik..-mosolyogtam Aiden-re. Ez az egy hónap
éppen elég volt,hogy bebizonyosodjon,nem olyan mint a többi. Bár
azért mert szóba áll velem mindenki egy őrültnek tekinti. Nem
csodálom... Első nap azt mondani annak a lánynak,akitől félnek
hogy szép a szeme,úgy hogy még mosolyog is.. Elkönyvelte a gimi
éveit...
-Már megint azon agyalsz?-jött a
kérdés tőle.
-Igen.-vallottam be
őszintén..-Elkönyvelted a Gimis éveidet.
-Nem érdekel!-mosolygott.-Nem bántam
meg.-ölelt magához.
-Bolond vagy.-mosolyogtam én is.
-Ugyan.-kacagott fel...
A forrócsokinkat elfogyasztottuk,majd
beléptünk az Iskola épületébe. Az órák mondhatni könnyűek
volt. Haza fele indultunk. A hótakaró már csillogott.. Olyan térd
alá ér a hó épp most..
-Gyere,megvendégellek.-mondtam
Aiden-nek.
-De jó nekem.-viccelődött.
-De le is önthetlek.-toltam a nyelvem.
-Annyira gonosz azért nem vagy.-mondta
magabiztosan. Egy kiszámíthatatlan mosolyt mutattam neki,majd
elszállt a magabiztossága.-Vagy, vagy?-kérdezte félve
-Téged,nem öntenélek
le.-nevettem,majd megragadtam a kezét és húzni kezdtem.
-Csak a szomszédok ne hogy itt
legyenek.-álltam meg az ajtó előtt.
-Miért?
-Mert a végén elkönyvelik a
barátom vagy.-biccentettem.
-Az vagyok nem?-tolta ki a nyelvét.
-Én épp most kétértelmű szót
mondtam.-néztem rá unottan. Nagy nehezen de vette a lapot.
-Jól van,na..-kacagott fel. Felmentünk
a nyolcadik emeletre ahol lakom,majd kinyitottam az ajtót.
-Azt a...-kezdtem.-Miért van itt ilyen
hideg?-kérdeztem,majd körbe néztem.
-Nem hagytad nyitva az
ablakodat?-kérdezte
-Nem..-bementem a hálószobába..-Ne
már.. A szél kivágta az ablakot.. De ki is tört.-mondtam.
-Grat.
-Kösz...Hívhatok szerelőt.. De még
arra is alig lesz pénzem..-kutattam a pénztárcámban.
-Kifizetem.-ajánlotta fel Aiden.
-Nem,ilyet nem kérhetek.-néztem a fiú
kék szemeibe
-Akkor ma nálam alszol.-jelentette ki.
-De a szüleid.-kezdtem...
-Meséltem rólad.-tolta ki a nyelvét.
-Aiden...-fogtam a fejemet.
-Pakolj.-parancsolgatott.
-Az én házamban vagyunk,már
elnézést.-vetettem be a házi asszony szerepét.
-Ez esetben. Asszony
pakolj,elmegyünk.-mosolygott.
-Fárasztó vagy.-összepakoltam pár
ruhát...
-Lehet hogy az vagyok,de
imádsz.-vigyorgott.
-Ezt kérdezed vagy mondod?-néztem a
fiúra,majd mellé léptem.
-Csak gyere.-karolta át a nyakamat.
-Be kellene csuknom az ajtót.-néztem
a maga srácra.
-Hajrá.-majd elengedett.
-Túl magas vagy.-néztem fel rá.
-Pedig a szüleim alacsonyak.-
nevetettt. Elsétáltunk Aiden-ékhez.. beléptünk a tölgyfa
ajtón,majd meg álltam hogy levegyem a cipőm.
-Sziasztok!-köszönt be Aiden.
-Aiden,Aiden!-jött egy kislány. Aiden
felkapta.
-Nem is mondtad hogy vagy egy
húgod.-Teljes mértékben Aiden... Csak lányban.
-És te meg ki vagy?-jött egy kisebb
flegma kérdéssel a lánytól.
-Flóra!.-szólt Aiden rá.
-Hagyd.-szólaltam meg.-Addig jó míg
nem fut el.-nevettem fel.-Melanie vagyok.-mutatkoztam be a lánynak.
-Barátnőd?-nézett a fiúra.
Én nevetve a földet kezdtem nézni....
-Hát tudod Mel..-kezdte.
-Mel?-néztem nevetve fel.
-Baj?-nevetett fel.
-Ugyan.-kacagtam.
-Hány éves ez a lány?-nézett
rám.-Olyan alacsony....-Na basszus.. egy kis hatéves ha jól
tudom,beszól... Egyre jobb.. A végén még egy egy éves fiú fog
megütni ha így haladunk...
-Egy idős velem.-mosolygott Aiden.
-Csak nem nőttem meg olyan magasra
mint te.-toltam ki a nyelvem a fiúra.
-Genetika.-kacagott. Aiden letette a
húgát. A konyha felől hangok jöttek. Tányér törés,egy kisebb
káromkodás,majd megint egy tányér. A fiúra néztem,majd a
konyhába mentünk.
-Anya megint eltörtél egy
tányért?-segítette fel a földről az anyját Aiden. Én a kisebb
szilánkokat szedtem össze,egy zacskóba.
-Ügyetlen vagyok,de ez már
fáj..-mondta miközben leporolta magát.-És Ő Flóra
barátnője?-kérdezte rám utalva. A vérvörös lett a fejem...
Szerintem a bőröm nem lehetett volna ennél sápadtabb.. Mit sem
törődve ezzel a kérdéssel.
Aiden halk de még is hallható
kuncogásba kezdett. Felálltam ,majd egy kis szúrós tekintetett
mutattam a fiúra. Köhintett egyet,majd abba hagyta a nevetést.
-Jaj,kincsem bocsáss meg.-mondta az
anyuka...-Akkor te Aiden barátnője vagy.-mosolygott. Itt magamban
nevettem,majd a fejem vörös lett. Aiden is elvörösödött a
hallottakon... A néma csönd beállt.
-Én csak a barátja vagyok.-mondtam
halkan.
-Jaj ne haragudj.-mondta.
-Ugyan.-nevettem kínosan.
-Nem baj ha itt fog aludni?-kérdezte
Aiden.-A lakásában a szél kitépte az ablakot,és meglehet fagyni
ott..-mondta.
-Jó nem baj.-mondta az anyuka.
-Köszönöm.-háláltam meg a
maradásomat.
-Ugyan.-intett.-Csak ne figyelj Flórára
mikor neked beszél... Imádja a bátyját és most ha jól
tudom,félétkeny.
-Rendben..-Felmentünk a szobába...
Eléggé fiú jellegű.
-Nah akkor házi.-vettem elő.
-Péntek van mit akarsz.-dőlt hátra
Aiden.
-Csütörtök.-javítottam ki a fiút.
-Aj.-ült le a földre. A fiúnak
dőltem,majd elkezdtünk tanulni....
Úristen! Ez nagyon jó. Egyszerűen...wáá :D
VálaszTörlésGratulálok Madam *pukedli*
Arigato ^^ :3
TörlésÚristen! Ez nagyon jó. Egyszerűen...wáá :D
VálaszTörlésGratulálok Madam *pukedli*
Nagyon tetszik! Jó története van!
VálaszTörlés��Imádom!! Nagyon! Folytasd minèl hamarab!!��
VálaszTörlésFantasztikus.....
VálaszTörlésZsófi néni? Remélem h öreg koromban nem szolitanak majd igy.
Egyszerűen nagyszerű! 😁
VálaszTörlés